Alváslaboratórium
Tisztelt Pácienseink!Az alvásdiagnosztikai vizsgálatok minden esetben előzetes időpont-egyeztetéssel vehetők igénybe!
Időpontfoglalás hétfőtől csütörtökig 12.00 – 14.00 között a 06 48 524 040-es telefonszámon, a 143-as melléken, a 2. Tüdőosztály főnővérétől kérhető.
Intézetünk alvásdiagnosztikai egységében az alvásbetegségek teljes skálájával foglalkozunk felnőtt korban:
Mikor kell valakinek alvásspecialistához fordulnia?
Két esetben: ha nem tud aludni vagy ha túl sokat alszik. Ez természetesen nagyon leegyszerűsített válasz, hiszen az alvás – és következményesen az éjszakai pihenés – zavarához számtalan tényező vezethet és ezek gyakran tőlünk független, életmódbeli okok, pl. stresszes, túlhajszolt életmód, többműszakos munkakör, zajos alvókörnyezet, gyakori több időzónát átlépő repülőutak stb.
Azt is ismert, hogy számtalan betegség tünete lehet az alvászavar (pl.: belgyógyászati betegségek, reumatológiai, neurológiai, pszichiátriai betegségek, endokrin zavarok stb).
Ma már azonban ismerjük az úgynevezett elsődleges (primer) alvásbetegségeket, melyek önálló entitásként léteznek és okoznak életminőségromlást, a munkaképesség csökkenését és szervi betegségeket, pl. növelik a magas vérnyomás, szívinfarktus, agyi keringészavar, de a cukorbetegség és az elhízás kockázatát is. Ezektől a betegségektől és következményeiktől nemcsak az érintett személy, hanem környezete is szenved, hiszen ki ne forgolódott volna életében legalább egyszer álmatlanul a horkoló hálótárs mellett? Szerencsére a napközbeni álmosság okozta és az utóbbi időben mintha gyakoribbá váló elalvásos balesetek ritkábbak, de következményei nagyon súlyosak lehetnek.
Alváslaboratóriumunkban az ún. primer alvásbetegségek diagnosztizálásával foglalkozunk. Ezeket a betegségeket négy nagy csoportba lehet osztani:
Milyen tünetek jelentkezésekor kell arra gondolnia, hogy Ön ilyen betegségben szenved?
A megfelelő, nyugodt, jó minőségű alvás nemcsak napközbeni munka- és teljesítőképességünk, hanem egészségünk záloga is. Ha tehát bármilyen panasza jelentkezik akár az alvással akár az ébrenléttel, keressen fel egy alváslaboratóriumot!
Az obstruktív alvási apnoe (OSA)
Ha az orrjáratokat, illetve a garat tágasságát anatómiai eltérések eleve szűkítik (például kifejezett orrsövényferdülés, vaskos nyelvcsap, ill. nyelvgyök, nagy orr- vagy torokmandula), illetve elhízás miatt a nyaki zsírszövet felszaporodik, az ellazult garatizmok alvás során nem lesznek képesek teljes mértékben nyitva tartani a felső légutakat. Ebben az esetben belégzésben a légvételhez használt szívóerő összeszívja a garat falait és légútszűkületeket, vagy teljes légútelzáródásokat hoz létre. A fellépő légútszűkület mértékétől függően mindez számos tünetegyüttest képes létrehozni, a horkolástól a súlyos alvási apnoéig. Úgynevezett elzáródásos (obstruktív) alvási apnoéról beszélünk, ha alvás során a garat teljes, vagy részleges elzáródása miatt a légzés több, mint 10 másodperces időszakokra óránként több, mint öt alkalommal kimarad.A légzészavar az alvás egészséges szerkezetét szétdarabolja (fragmentálja), emellett időszakosan oxigénhiány kialakulásához vezet. Az alvásfragmentáció és az alvás alatti oxigénhiány vezet az alvási apnoe jellemző tüneteinek kialakulásához.
Az alvási apnoe jellemző nappali tünetei közé tartoznak a fokozott aluszékonyság, fásultság, memóriazavarok és a reggeli fejfájás. A koncentrálóképesség csökkenése és fáradtság gyakran vezet a munkavégző képesség általános romlásához. A betegek este jellemzően gyorsan elalszanak, de akár 8-10 óra alvást követően is fáradtan ébrednek.
A légútelzáródásokkal összefüggő mellkasi nyomásváltozások emellett gyakran vezetnek gyógyszeres kezelés ellenére is fennálló gyomorsav-refluxos panaszokhoz. Az éjszaka során a szaggatott horkolás és a hálótárs által megfigyelt légzéskimaradások mellett a fulladásérzésre, vagy szapora pulzusra történő ébredés lehet figyelemfelhívó jel.
A kezeletlen alvási apnoe jelentősen fokozza a közlekedési balesetek okozásának kockázatát, az álmosság mellett a betegekre szintén jellemző bizonytalanabb észlelőképesség és hosszabb reakcióidő okán is. Mindezek miatt már hazánkban is kötelező az alvási apnoe betegség szűrése a gépjárművezetői jogosítványhoz szükséges alkalmassági vizsgálat során.
A kezeletlen alvási apnoe jelentősen fokozhatja a magasvérnyomás-betegség, stroke, illetve szívinfarktus kialakulásának kockázatát, de a cukorbetegség esélyét is érdemben növeli. Fennálló magas vérnyomás, vagy más szív- és érrendszeri betegség, diabétesz esetén az alvási apnoe szűrése fontos tényező lehet a hatékony kezelés beállításában. A betegség kezelése személyre szabottan, az eszközös alvásvizsgálat eredménye alapján történhet. Súlyosabb esetekben – amennyiben az alvás alatti légzéskimaradásokból óránként 15-nél több figyelhető meg – alvás során egy készülék (CPAP) használata válhat szükségessé, amely folyamatos légáramlással biztosítja a garat megfelelő tágasságát. Enyhébb esetekben lehetőség van a légzészavar gégészeti kezeléssel, vagy fogorvos által kialakított, az állkapocs hátraesését akadályozó eszköz alvás alatti viselésével történő kezelésére.
Az obstruktív alvási apnoe és a gépjárművezetés
Az obstruktív alvási apnoés betegek kétharmadánál mutatható ki az úgynevezett kognitív funkciók zavara (pl. gondolkodás és észlelés zavara, memóriazavarok, kommunikációs problémák, új információk rögzítésének nehézsége).A nappali parancsoló alváskésztetés, az észlelés zavara, illetve a reakcióidő növekedése többszörösére emeli a közlekedési balesetek kockázatát. Az OSA hatékony kezelése mellett a közlekedési balesetek kockázata igazoltan normalizálható.
Fentiekre tekintettel az úrvezetők, illetve hivatásos sofőrök alkalmasságának elbírálása során az obstruktív alvás apnoe fennállásának lehetőségét minden esetben vizsgálni kell. A vizsgálat elvégzésére vonatkozó szakmai ajánlást az Orvosi Hetilapban 2016 évben (157.évf.23.szám) megjelent „A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság módszertani ajánlása a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának vizsgálatához az obstruktív alvási apnoe szindróma vonatkozásában” című közlemény tartalmazza.
Az ajánlás alapján a családorvos / foglalkozás egészségügyi orvosnak az Európai Alvástársaság által erre a célra elfogadott, szűrésre készített kérdőív kitöltését kell előírnia a gépjárművezetésre való alkalmasság elbírálása során. Amennyiben a kérdőív pozitív eredményt ad, Önnél alvás alatti légzészavar gyanúja merül fel, ezért orvosa eszközös alvásvizsgálat elvégzését írhatja elő.
Az alkalmasságot orvosának a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló rendelet vonatkozó előírásai alapján (13/1992 (VI. 26/NM) rendelet 1. melléklet 6.2) kell megállapítania.
TÁJÉKOZTATÓ ÉS BELEEGYEZŐ NYILATKOZAT ALVÁSDIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATHOZ
OSAS szűrés kérdőív (jogosítványhoz)